Római katolikus egyház Nagymegyeri plébánia

Szent Miklós plébániatemplom

Főmenü:

Magunkról

Templomunk története

Nagymegyer honfoglalás kori település. Nevét a honfoglaló Megyer törzs fegyvereseinek nevéből származtatják . A név az idők folyamán változott : Meger, Villa Megere, Naghmeger, Nagy Megyer, Nagymegyer.

Első írásbeli megjelenése IV.Béla király 1268 - ban kiadott adománylevelében Villa Megere - néven olvasható. 1466-ban Hunyadi Corvin Mátyástól származó oklevél szerint a település mezővárosi rangot, pallosjogot és igazságos adózási feltételeket kapott.

Városunk római katolikus egyházának kialakulásáról azt olvassuk a Series Parochiarum et Parochorum 1894-es kiadásában, hogy Nagymegyernek már 1332-ben volt plébánosa : Petrus, plebanus de Megyer . A település az Esztergomi Főegyházmegyéhez, ezen belül pedig a Komáromi Esperességhez tartozott. Az első kőtemplom felépítéséről nem őrződött meg történelmi okmány. Ipolyi Arnold (1853) feljegyzése szerint a régi templom egyik harangján olvasható 1467 évszám szerint erre az időpontra tehető az alapítása. Ismeretes továbbá, hogy a XVI. század közepén, Komárom vármegye területén megmaradt római katolikus egyház plébániájáinak egyike városunk plébániája volt ,Csephy László plébánossal. Hitelességét az 1561-62 ben a Canonica Visitációban megjelent utalás bizonyítja, miszerint a nagymegyeri egyház szép, és jól igazgatott . Az épület későgót stílusú, fadongájú falakkal, egyhajós, de hajója nem boltíves, hanem lapos fedőzetû, valamint egy tornya volt, gúla alakú és kőből készült. A reformáció alatt a templom több ízben a református egyház használatában volt. A templomot 1740-55 között ugyan felújíttatta Ipolyi Arnold zohori plébános, de a XIX. Század végére leromlott állapota indokolttá tette lebontását. Az új templom alapkőletételére 1899 februárjában került sor. A lebontott épület alapjaira keresztben építették fel az új kőtemplomot .

A templomot egy grófi család tagja Kőpataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építtette fiának és férjének az emlékére. Eredetileg háromhajós, neogótikusnak tervezték, de anyagi okok miatt egyhajós, eklektikus stílusú templom készült el. A templomot 1900 október 28-án szentelték fel először, de az építkezési hibák kijavítása után 1912 augusztus 5-én újra szentelte Keményfi Kálmán szentszéki tanácsos. A templom belső felújítására 1930-ban , majd 1979-ben került sor. A külső tatarozásokat 1970-ben, majd 1984-ben és 1999-ben végeztette el Kovács László esperes plébános.

A templom belseje 2003-ban új festést és díszítést kapott Bíróczi István esperes plébános irányításával. Mivel 2003 a Rózsafüzér Éve volt és ekkor hirdette meg II. János Pál pápa a Világosság Rózsafüzérének titkait, ezeket örökíti meg a templom diadalívén az öt festmény Jézus életérõl. A szentély boltozatán a négy evangelista látható, oldalfalain pedig Jézus születése, valamint feltámadása. A templom hajójának optikailag magasított boltozatán az utolsó ítélet eseményei láthatók. A templom 2003-ban nyerte el az új belső megvilágítását, a két nagy, és az öt kis csillárt, a belső terek, valamint a keresztút domborműveinek megvilágítását. A templom belső festését követően a felszentelést Dr. Paskai László esztergomi bíboros végezte 2003-ban. 2004-ben pedig megtörtént a templom főoltárának és a szószéknek a felújítása és aranyozása. A mellékoltárok 2007 illetve 2008 ban lettek felújítva és újra aranyozva.

A templom berendezése és annak felépítése, 1900-as év után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszítéssel. Az oltár felett két oldalon két angyal szobra látható, az egyik rózsaszín ruhában füstölőt tart, a másik kék ruhát visel és tömjéntarót tart a kezében. Az oltár két oldalán látható Szent István királyunk és Szent László diófából faragott szobra, Lipcsey György szobrász alkotása. A főoltár feletti színes mozaikablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst, és Szűz Máriát a gyermekkel ábrázolja.

A Jézus Szíve és a Szűz Mária mellékoltárok díszítése megegyezik a főoltáréval. Hasonló kivitelezésû a szószék is. A templom főterében ülőhelyként 45 sötétre pácolt, finoman megmunkált tölgyfapad szolgál. A templom körablakjaiban mozaik kirakással : Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Kinga, Szent Imre, Szent Gellért püspök

Valamint boldog Apor Vilmos püspök láthatók.

Az oldalfalakon 14 dombormű Krisztus keresztútját ábrázolja. A kóruson található a 14 regiszteres orgona, amelyet a budapesti Rieger Ottó műhelyében készítették. Beépítése után 1911-ben szentelte fel Vázsonyi József dunaszerdahelyi esperes plébános. Felújítására 1999-ben került sor.

A templomnak öt harangja van. A legnagyobb a Wéber nevet viseli. 1936-ban öntötték, tömege 885 kg. A Szent László

harang 1983-ban lett felszentelve. A két középsõ közül az egyik 490 kg a másik 300 kg tömegű és 1984-ben szentelték fel. A lélekharang a legkisebb és a legöregebb harangja a templomnak, 1773-ban öntötték, tömege mindössze 75 kg.

Az új templom római katolikus plébánosai a következõk voltak:

Horváth József, Marczy József, Cseri István, Czuczor Menyhért, Hinn Danaszcén, Halász Gyula, Farkas Jenő ( pap -költő) és Kovács László, Bíróczi István, Mgr. Borka Iván, Mons. Szakál László János , Mgr.Parák László, Molnár Ernő

Jelenleg Mgr. Mahulányi József esperes plébános teljesít lelkipásztori szolgálatot.

Templomunk plébánosai

A nagymegyeri római katolikus templomban lelkipásztori szolgálatot teljesített plébánosok névjegyzéke.

In ADtu Komáromiensi, VADtu Komáromiensi.Antiqua Parochia. Matricae ab 1750 Ecclesia ad Stum Nicolaum Epp. Lingua hungarica, Patronus : Adelhais Com. Kálnoky, nupta Eleazaro Principi Sabran de Pontevés.

1.    1332 - 1337
2.     1525 -
3. 1561 - 1562
4.     1564 -
5.     1569 -
6.   1634 -
7.    1642 -
8. 1647 -
9.   1665 oct.9 - 1674
10.   1674 apr.24 - 1691 apr.10
11.   1691 apr.24 - 1697 jun.
12.   1697 jun.11 - 1701
13.   1701 apr.25 - 1702 dec.10
14.   1703 jan.18 - 1703
15.   1703 mai.1 - 1710
16.   1710 jan.22 - 1710 mar.3
17.   1716 aug.1 - 1719
18.   1719 mai.2 - 1730
19.   1730 aug.10 - 1738
20.   1738 mar.8 - 1750
21.   1750 feb.18 - 1775 oct.30
22.   1775 nov.30 - 1806 nov.24
23.   1807 feb.6 - 1812 feb.28
24.   1812 feb.28 - 1824
25.   1824 jul.6 - 1829 oct.19
26.   1829 nov.8 - 1851 oct.22
27.   1851 oct.22 - 1852 feb.2
28.   1852 jan.4 - 1877 mai.23
29.   1877 mai.23 - 1878 jul.31
30.   1877 aug.1 - 1890

Petrus, plebanus de Megyer
Gallus
Chephy Ladislaus, Vicegerens
Michael
Casparus
Molitoris Paulus
Franciscus
Völgyes Joannes
Hir Thomas
Korody Jacobus
Rigó Stephanus
Györgyöy seu Gyöngyössy Michael
Kebel Michael
Névery Paulus
Hidassy Joannes
Oláh Bartholomaeus
Palásthy Martinus
Károlyi Josephus
Passarovics Andreas
Boda Josephus
Petresics Joannes VADnus
Radiskovics Georgius
Gianone Franciscus
Rigler Joannes
Halácsy Aloysius
Fehér Leopoldus
Fehér Ferdinandus Admin.
Majer Joannes
Tremmer Ludovicus, int. Admin.
Ziegler Adalbertus, Notar. distr.

Horváth József
Szolgált - 1890 - 1909
Az új templom építésének kezdetén volt a város római katolikus plébánosa

Marczy József

Szolgált 1909 - 1944

A mátyusföldi Hidaskürtön majd Esztergom-Vízivárosban volt káplán és 1909 ben került Nagymegyerre. Irányítása alatt fejeződtek be a javítási munkák az új templomon 1912- ben. Ugyan ebben az évben kinevezték a komáromi esperesi kerület tanfelügyelőjévé. Marczy József a 2.világháború befejezéséig volt városunk nagy tiszteletben álló esperes plébánosa.

Cseri István

Szolgált 1944-1948

A 2. világháború végén a lehető legnehezebb politikai korszakba lett a város plébánosa.A hontalanság évei alatt kiállt hívei mellett. Meglátogatta a politikai tilalom ellenére a Szudéta-területekre kitelepített megyerieket, hogy lelkivigaszt nyújtson számukra. Ezért a politikai hatalom urai igyekeztek tőle megszabadulni. 1948. október 12-én az utolsó Nagymegyerrõl kitelepített családokkal együtt el kellett hagynia az országot. A budapesti Kerepesi-úti temetőben van eltemetve. Sírját 1998-ban meglátogatta a nagymegyeri római katolikus hívek egy kisebb csoportja, Kovács László esperes plébános vezetésével. A síron egy kis emléktáblát helyeztek el.

Czuczor Menyhért

Szolgált - 1948 nov.1 - 1950 jun.15
Az ötvenes évek elején volt a városunk római katolikus plébánosa

[image:image-51]

Hinn Danaszcén
Szolgált - 1950 jun.15 - 1963 jun.30
Az ötvenes és a hatvanas években volt a városunk római katolikus plébánosa.

[image:image-54]

Halász Gyula
Szolgált - 1963 jul.1 - 1964 jan.31

Farkas Jenő pap költõ

Szolgált 1964 feb.1 - 1976

1964-ben került Nagymegyerre ahol 1976-ig maradt. A pap-költő Szencen született 1922-ben. Itt éretségizett, majd a Hittudományi Főiskola befejezése után 1946-ban szentelték pappá. Nagymegyerre való kinevezése előtt Csicsón, Bajtán illetve Nagyabonyban volt plébános. A hatvanas évek közepén (1965) jelenik meg első verseskötete a Csendország, majd 1969 ben A valaki jár a nyomomban c. kötet. Már ezekben a kiadványokban megjelentek olyan versei, amelyek ihlető közege Nagymegyer volt. Nagymegyer után Albáron lett plébános. 1979. szeptember 18-án halt meg a dunaszerdahelyi kórházban. Szencen van eltemetve.

Kovács László

Szolgált 1976 mar.1- 2001 jul.31

Kovács László esperes plébános - 1976 óta volt városunk plébánosa. 1952-ben született Kürtön, az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett. 1975-ben fejezte be tanulmányait a Pozsonyi Hittudományi Főiskolán és szentelték pappá, nem volt még 23 éves. Párkányban volt 9 hónapig káplán, majd 24 évesen Nagymegyer plébánosa lett. 25 éven keresztül volt e csallóközi kisváros lelkiatyja. Oldallagosan előbb Alistált, majd Ekecset is ellátta. A nagymegyeri plébánia lelki-szellemi központjává vált nemcsak a híveknek, de a járás papjainak is. Teológiai tudása hatalmas volt. Állandóan képezte magát és tudását tovább adta. Mint más a kalandregényt, ő olyan élvezettel olvasta a nehéz dogmatikai műveket. Előadott a hitoktatóképzőn, kisközösségi vezetőképzőn és még számos más helyen. Előbb a dunaszerdahelyi járás iskolaesperese, majd esperese lett. Számos egyházi és világi szervezetnek is tagja volt. Jelentős érdemei vannak abban, hogy a hetvenes évek második felében már rossz állapotban lévő plébánia illetve templom külső és belső renoválását biztosította. 1986-ban pedig új plébánia épült. A rendszerváltás után ő kezdeményezésére lett a templom második védőszentje Szent István. Mindezzel összefüggött a Szent István napi búcsú (ünnepségek) megtartása. 2000 júniusában tartotta ezüstmiséjét Nagymegyeren. 2001-ben lett áthelyezve Szőgyénbe ahol Jó Pásztor vasárnapján 2009.május 3-án visszaadta lelkét a Teremtőjének.

Bíróczi István

Szolgált 2001 aug.1 - 2008 jún. 30

1942. február 6-án született Tardoskedden. Családja Csehországba történő deportálása miatt iskolai tanulmányait Moravská Trebován kezdte (1949), majd Tardoskedden folytatta. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1959). Tanulmányait Pozsonyban a Cirill és Metód Hittudományi Karon folytatta. 1964. augusztus 15-én szentelték pappá.
45. éves papi pályafutásának állomásai: - mint káplán: Léva 1964, Ipolyság, 1969, Komárom 1969; -mint plébános: Imely 1972, Vágtornóc 1973, Tallós 1982, Ipolyság 1992, Nagymegyer 2001, Nagykér 2008.
Bíróczi István 1978-tól volt a Nagyszombati Egyházmegye Liturgikus Bizottságának a tagja, 1987-1990-ben Pozsonyban a Cirill és Metód Hittudományi Karon az egyházi liturgikus zene lektora volt. Kutatási területe az egyházi zene és a vallásszociológa. Írásai különféle hazai lapokban jelennek meg. A Glória énekes imakönyv (1991) és egyéb liturgikus kiadványok lektora és egyházi cenzora, a Nagyszombati Érseki Hivatal fordítója, a Hómília – papok részére kézikönyv gyanánt negyedévenként kiadott szentbeszédek tárának szerkeztője (1990), valamint a Remény c. katolikus hetilap külső munkatársa.
1992-ben Ipolyságon megalapította a magyar tanítási nyelvû egyházi alapiskolát és 1994-ben a nyolcostályos egyházi gimnáziumot (Fegyverneki Ferenc egyházi nyolcéves gimnázium, Ipolyság). Ez lett Szlovákia legnagyob magyar egyházi iskolája, amiért Bíróczi István 2001-ben megkapta Ipolyság Város Díját. 1997-ben átépítette és felújíttatta a híres Ipolysági Kálváriát.
2001-től Nagymegyeren szolgált, mint esperes-plébános és kinevezett tagja a Szlovák Püspöki Koferencia mellett működő Országos Liturgikus Bizottságnak. A nagymegyeri Szent Miklós templomot 2003-ban újíttatta fel. 2006-ban a közkedvelt és keresett „Miatyánk“ imakönyv 21. kiadása szövegének teológiai rendezését végezte.
2008. júniusában távozott Nagykérre.
Felhasznált irodalom: Gágyor, J. A Tallósi egyház története. 2007.

Mgr. Borka Iván plébános
Szolgált 2008 júl.1 - 2010 jún.30

Mons. Szakál László János esperes plébános
Szolgát 2010 júl.1 - 2013 júl.1

Mgr. Parák László esperes plébános

Szolgát 2013 júl.1 - 2014 júl.1

Mgr. Molnár Ernő káplán

Szolgát 2014 márc.1 - 2014 júl.1

Mgr. Mahulányi József esperes plébános

Szolgál 2014 júl.1 -

Parochia Megyer in ADtu Comaromiensi occurrit in Statutis Capit. Strig. a. 1397. Péterffy, 1.c. - Visitatores a. 1561 et 1562 laudant ornatam et bene ordinatum ecclesiam. - Articulo 6.a. 1647. disponitur ut Evangelics templum in Magy-Megyer restituatur. Adhuc a. 1714. templum helveticae confessioni addicti possederunt. Modo quoque habent oratorium.